Gyulai városnézés

Tekintve, hogy ez egy erdélyi kirándulással kapcsolatos blog, talán úgy illene, hogy egy Erdélyben megesett programról írjak beszámolót. Ennek ellenére én a kirándulás magyarországi részéről mesélnék egy kicsit.

A program első pontja egy városnézés volt, mégpedig Gyulán. Miután meglátogattuk Erkel Ferenc szülőházát, amit egy interaktív múzeummá alakítottak, megtekintettük a lélegzetelállító és hatalmas gyulai várat. Nos, ha a hét törpe szemszögéből nézzük, a vár tényleg hatalmas volt, de így, normális magassággal büszkélkedve azt kell mondjam, hogy benne van a TOP 10 legkisebb várban, amit valaha láttam.

Mindezek után lehetőségünk nyílt körbenézni a városközpontban, aminek minden bizonnyal még jobban örültünk volna, ha nem lett volna olyan kihalt a belváros. Ennek valószínűleg a kellően hűvös levegő volt az oka, bár nem bocsátkoznék ilyen mértékű spekulációba... Ezt a körülbelül egy órás szabadidőt a város alapos feltérképezése helyett egy kávézóban üldögélve töltöttük. Hosszas kutatómunka után sikerült kiderítenem, hogy ez a Bodoky Kávéműhely volt, amely 2007 óta működik. A kávé fantasztikus volt, és most nem csak az ízére gondolok, hanem a tálalásra is. A kiszolgálás szintén nagyszerű volt. Szerintem ha megkérdeznénk a pincért vagy eladót (azt hiszem egyszerre volt mindkettő egy személyben), az összes kávéfajtát és azoknak elkészítési, illetve tálalási módját fel tudná sorolni. A kávézó méreteit tekintve nagyon kicsi volt, az épületen belül mindössze néhány asztal volt található, bár szerintem ez inkább az előnyére vált a hely atmoszférájának, mintsem hátrányára, hiszen ezzel még barátságosabbá és meghittebbé tette a kis helyiséget. Hozzá kell tennem, hogy a kávázó egy híd lábánál helyezkedik el, ami szintén elég hívogató lehet az arra járók számára.

A gyulai pihenő után újult erővel vánszorogtunk fel az buszra, hogy folytassuk utunkat Nagyszalonta irányába.

A Határtalanul program a helyi TV-ben

Fábián Bertalan, gimnáziumunk igazgatója nyilatkozott az iskolánkban folyó Határtalanul program eredményeiről a GödöllőTV nézőinek.

Szociális szolgálat

Erdélyi utunk során az egyik programunk családlátogatás volt. Ezekből a családokból, nehéz sorsuk miatt, a gyermekeket az árvaházba kellene elszállásolni. Sok esetben azonban a szülők ebbe nem egyeznek bele, de ne ugorjunk azonnal előre! 

Mikor megérkeztünk az első családhoz, lesokkolódtunk a látvány miatt. A csapatunk bevonult a szűk, koszos, szemetes udvarra, de több percig csak álltunk, mert fel kellett dolgoznunk azt az érzést, hogy emberek itt tudnak élni. 

Utána természetesen felszabadultunk, és egy emlékezetes tíz-tizenöt percet töltöttünk ennél a családnál. Játszottunk a gyerekekkel, beszélgettünk a szülőkkel, hogyan kerültek ilyen körülmények közé, majd átadtunk az általunk összegyűjtött finomságokat a gyermekeknek. Az az öröm, amely azoknak a szegény gyerekeknek az arcán volt látható, az leírhatatlan volt. 

 Habár az első család sem az optimális körülmények között élt, de a második még annyira sem. A házról sok mindent elárul, hogy egy deszkapalló vezetett hozzá át egy árkon. Ebben a családban öt gyerek élt. Akkor, amikor mi ott voltunk, csak az egyik kislány volt otthon, és természetesen neki is adtunk egy kis édességet. Sőt, nem is kicsit, ugyanis a kezéből már potyogtak ki a finomságok. Az anyukája szeme pedig könnybe lábadt, hiszen tudta, hogy ő ezt a gyermekeinek sohasem tudta, és nem is fogja tudni megadni. Óriási hálát és szeretetet éreztem. A ház, amiben éltek egy vályogház volt. Az eső és a természet már megtépázta. Volt olyan része, ahol hiányzott a fal, vagy ha az megvolt, akkor a tető volt hiányos. Megengedték, hogy benézzünk a házba, de ott sem volt jobb a helyzet. Az egész család egy szobában aludt, főzött és mosott. A háznak nem volt szilárd alapzata, ami azt jelentette, hogy ha esett az eső, akkor az egész ház beázott és saras volt. 

A harmadik család az előzőhöz képest nagyon jó körülmények között élt. Ők is szegények voltak, de igényesek. A gyerekek tiszták voltak, a házban rend volt és az udvart is megművelték. Igyekeztek a körülményeikből a legjobbat kihozni. 

Mikor a történtektől megnémulva sétáltunk vissza a buszunkhoz, ráébredtünk, hogy mi is születhettünk volna ugyan ilyen körülmények közé, nagyon nagy hála töltött el minket. A családunkért, házunkért, ruhánkért, azért, hogy ilyen remek körülmények között élhetünk.


Szöveg: Herczeg Angéla, képek: Molnár Hannah, 10. D

Kirándulásunk helyszínei

Kertész Ádám (10. D) elkészítette az erdélyi kirándulás térképét.


Cím nélküli nagyobb térképen való megjelenítése

Arany János verseny

Mácius 2-án lehetőségünk nyílt a Határtalanul Program keretein belül részt venni a Nagyszalontán, Arany János emlékére megrendezett irodalmi vetélkedőn. A versenyen háromfős csapatok méretették meg magukat, akik különböző helyekről érkeztek. A vetélkedő az iskola melletti kis közösségi épületben zajlott, ahol aznap este nagyot buliztunk a sulidiszkóban. Minden csapat különböző asztalnál foglalt helyet, ahol egy kis harapnivaló és egy pontozó segéd várt minket.

 Az első feladat a bemutatkozás volt, itt minden csapatról megtudhattuk honnan jöttek. A második feladat Arany egyik művének feldolgozása és előadása lett volna, csak ezt mi félreértelmeztük. A harmadik és negyedik feladat Aranyról és verseiről szóló kvízkérdések kitöltése volt. Végezetül pedig verset kellett költenünk Arany stílusában egy adott festményről. A verseny jó hangulatban telt, és bár nem értünk el kiemelkedő helyezést, nagyon jól éreztük magunkat. 

Szobonya Katalin, Morvai Dániel, Nagy Balázs

Kész a kisfilm

Deme Dávid (10.D) elkészítette a kirándulás kisfilmjét, megtekinthető alább:

Merre jártunk a négy nap alatt? - Gondolattérkép

Geoládák nyomában Erdélyben

Úton Nagyszalonta felé Nagyváradon is megálltunk, hogy megtekintsük a nagyváradi római katolikus bazilikát. Miután meghallgattuk Melinda néni előadását, öten elindultunk, hogy megkeressük a bazilika mögötti téren az első geoládánkat. Kis keresés után, GPS-ünk segítségével meg is találtuk egy bokor tövében néhány gallyal letakarva. Ez egy kis fekete kerek filmesdoboz volt benne egy cetlivel. A cetliről lemásoltuk a jelszót, amivel igazolhatjuk, hogy láttuk a ládát, majd azután visszamentünk a Szent László szoborhoz fényképezkedni.
A második nap Aradon látogattuk meg az aradi vértanúk emlékművét. A tér felől nézve a szoborcsoport hátulsó oldalába vésve megláttuk a második geoláda egyik felét, ugyanis az aradi láda két jelszóból állt, amit két különböző helyen rejtettek el. A második részét csak a csoportkép készítése és a Himnusz eléneklése után indultunk megkeresni. Ismét elővettük a GPS-t és elindultunk a megadott koordináták felé. A térképen nekünk 800 méter volt jelölve, de hamar kiderült, hogy az nem 800, hanem 2200 méter az út... csak oda. Úgyhogy sietnünk kellett, mert összesen másfél óránk volt, hogy leolvassuk a másik jelszót is és együnk is valamit. Végül 20 perc alatt odaértünk, és egy szobor talapzatán egy monogram alkotta a geoláda 2. felét.
Ez után az első McDonald's felé vettük az irányt, amihez nem kellett GPS :), és elfogyasztottuk hamburgereinket. A többiekkel együtt indultunk el vissza a buszhoz, akik ugyan ott ebédeltek meg mint mi. Sikerült megkerülnünk a teret, amire megtaláltuk, de szerencsére nem mi voltunk az utolsók akik oda értek.
Természetesen Nagyszalontán is rejtettek el geoládát. Ez is két részből állt. Az első fele a szalontai szoborparkban az egyik szobor hátuljára volt írva. Nem volt nehéz megtalálni, ugyanis naponta legalább kétszer biztos hogy láttuk a szoborcsoportot. A másod fele a jelszónak, pedig a Csonka toronynál volt elrejtve. A torony mellett állt egy ház, és annak a falán volt három tábla. Az egyik tábláról olvashattuk le az utolsó jelszót, amit a kirándulás során megszereztünk. A geoládázás érdekes elfoglaltság volt a fölösleges szabadidőnk eltöltésére, közben sok egyéb érdekes dolgot is láttunk.

Az ismerkedős est

Bizalomjáték közben

Körben

Az első este volt szerencsénk megismerkedni azokkal a diákokkal, akiket fogadni fogunk. Vacsora után rögtön átrendeztük az étkezőhelyiséget, hogy legyen terünk a játékra. Mikor kész lettünk vele, rögtön kezdődött is az est. Először négy csapatra osztottak minket: nagyszalontaiakat, gödöllőieket vegyesen. Mikor mindenki kihúzta a sorszámát, hogy hányas csoportba menjen, rögtön eluralkodott az az általános alapzaj, ami egy ilyen szituációban történni szokott. Ezért  sokszor nem hallottuk, amit a másik mond.
Úgy vettük észre, hogy a csoportok nem ugyanazokat a feladatokat csinálták. Az egyik csoportban mindenkinek egy címert kellett készíteni, és beleírni, hogy miket szeretnek, miket nem, mik lesznek, ha nagyok lesznek, vagy épp a saját tulajdonságaikat bemutatni. Egy másik csoportban párba kellett állni, és bizalomfeladatokat csináltak, majd beálltak egy körbe, és a nevük kezdőbetűikkel kellet egy tulajdonságot mondani magukról, majd utána a nevüket mondani. (Pl.: Pista→pici Pista) A mi csoportunkban mindenkinek fel kellett írni a nevét egy cetlire, majd beledobtuk egy zacskóba. Ezeket összekeverték, és mindenkinek ki kellett húzni egy nevet, kivéve a sajátját. A személytől, akit húzott, kellett három kérdést felrakni, majd megjegyezni a válaszokat. A kör végén ezeket a válaszokat kellett visszamondani. Ezután mi is megcsináltuk a "pici Pistás" feladatot, csak nekünk nem volt kötelező a nevünk kezdőbetűjével mondani. (Pl. Dóri→ zene-őrült Dóri)
Ezután nekünk is volt egy bizalomjáték (véleményem szerint ugyanaz, amit már az előbb leírtam, csak nem fejtettem ki): Párba kellett állni, megfogni egymás kezét, és az egyik félnek el kellett vezetni a másik félt egy bizonyos helyszínre, úgy hogy csukva volt a szeme annak a félnek, akit vezetnek.
Mikor lementek ezek a játékok, a nagyszalontai diákok sütivel és üdítővel kedveskedtek nekünk. Miután ettünk és ittunk, a bagázst újból felosztották, csak itt most nyolc csoportra. A nyolc csoportnak egy-egy rövid csapatindulót kellett írni, és azt felmondani. Születtek igen vicces és nagyszerű indulók. Az estének hamar vége lett, mert a nagyszalontai diákoknak másnap iskola volt. Nekem személy szerint ez volt az egyik kedvenc programom, nagyon jól éreztem magam, de ahogy észrevettem, mindenki más is. :)

Csillagászat előadás

Kirándulásunk harmadik napján esett meg ez az érdekes előadás. Felkeltünk, megreggeliztünk, meg sem vártuk hogy a kaja leülepedjen bennünk, és már indultunk is a focimeccsre, ahol természetesen nagyon kitűnően képviseltük a magyarországiak, illetve az iskolánk focitudását és sportszerűségét, így hazai pályán hagytuk nyerni a szalontai csapatot. A foci után enyhén szólva kicsit sietnünk kellett, hogy még elnézhetően keveset késsünk az előadásról, így fénysebességgel a másodperc tört része alatt sikerült utcai ruhát ölteni.

 Még időben sikerült odaérnünk, hiszen az előadó is késett, mert otthon felejtett valamit. Az előadás nagyon érdekes volt, bár nekem sikerült elkövetnem azt a hibát, hogy a szálláson hagytam a szemüvegem, és utolsó előtti padsorba ültem be, így 5 perc alatt meg is fájdult a fejem. Ennek ellenére nem adtam fel, és megpróbáltam magamban vizualizálni az elhangzottakat. Színvonalas előadásnak lehettünk szemtanúi, talán az egyetlen hátránya az volt, hogy elég hosszúra sikeredett, de az üstökösökről és meteoritok fénycsóváiról mindenki megtudhatott éppen eleget. Volt egy-két dolog, amin nagyon meglepődtem, például hogy az üstökös képes szánt szándékkal belecsapódni valamibe, és még mások, amiket nem részleteznék, de a lényeg hogy összességében jó előadás volt. Nem sokkal ezután kimentünk az iskola udvarára, ahol megnézhettük távcsővel a napot, ami természetesen 2 percenként bújt el a felhők mögé negyed órákra, de érdemes volt rá várni, hiszen aki belenézett a napba, ezen a készüléken keresztül, az két fekete pontot láthatott a lencse két szélén. Akit nagyon érdekelt, még este is volt rá lehetősége nézegetni az égboltot ezzel a szerkezettel a disco előtt.

Sulidiszkó

Szombat estére meghívtak a vendéglátók az Arany János iskola melléképületébe. Itt volt a diszkó. Amikor bementünk, már szólt a zene, a füstgép füstölt, és világítottak a fények. A zene viszonylag korszerű volt. Az elején technikai problémákba ütköztek a DJ-k, de szerencsére meg tudták oldani viszonylag gyorsan. Az elején kicsit feszült volt a hangulat, de pár ember elkezdett táncolni, és így lassan feloldódtunk. Ekkor néhány ember elindított egy vonatot, és így mindenki bekapcsolódott. A buli vége felé bemondták, hogy egy pezsgőt lehet nyerni, így mindenki be akart menni a DJ-k elé, hogy ők nyerjék meg. Végül két törökös diák nyerte meg. Sajnos nagyon hamar vége lett a bulinak, mert a buszsofőrnek korlátozva volt a vezetési ideje:(

Focizás

A szombat délelőtt számunkra focival kezdődött. Ugyanis a választható programok közül mi a foci mellett tettük le voksunkat. Kicsivel fél 9 után érkeztünk meg busszal a teremhez, ahol egy gyors átöltözés és bemelegítés után (igazából csak kapura lőttünk és kicsit nyújtottunk, már aki nyújtott) elkezdtük ezt a baráti focimeccset a nagyszalontaiak ellen. Az előkészületek hiánya miatt egy kisebb hátrányban kezdtük a meccset (a 9 fős csapatunkból két embernek volt cipője), de jól kezdtünk. Segítette a csapatunkat, hogy 32 fős csoportunkból a pályán lévőkön kívül mindenki akár jelenlétével, akár szavaival buzdított minket. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült megszereznünk a  vezetést. Meg kell említenem azt is, hogy ellenfelünk elég hamar egyenlített. Mindezt tette még a félidő előtt. Így az első játékrész végén 1-1 volt az eredmény. A második játékrészt pedig onnan folytatták a nagyszalontaiak, ahol abbahagyták a félidő végén. Pechünkre elég hamar fordítani is tudtak. Onnantól nem találtuk a visszavezető utat a meccs eleji teljesítményünkhöz. Végül a párharc végén 3-1-re meg is nyerték az összecsapást a hazaiak. A játék végén a megszokott baráti kézfogás után vonultunk az öltözőbe és mentünk tovább  a csillagászat előadásra és az Arany János versenyre.

FOTÓPÁLYÁZAT

Fotópályázatot hirdetünk iskolánk tanulói és dolgozói számára „Magyarlakta területen jártam” címmel. Családi vagy iskolai utazások alkalmával készített fényképeket várunk, de ne legyenek régebbiek két évnél.

A fotók mérete: 15 x 21 cm legyen, keretezés nélkül.

A fényképeket digitális formában is várjuk  a

tig.fotopalyazatok@gmail.com email címre tömörítés nélküli formában, a minimális méretük 1795 x 2551 pixel legyen.

 Beadási határidő: március 22. péntek.

Érdeklődni Tarnai Katalin tanárnőnél lehet.

Képek a kirándulásról

Feltöltésre kerültek a a képek a négynapos kirándulásról. Ezek segítségével tudtok beszámolókat írni. Természetesen szabadon felhasználhatjátok őket belinkelve vagy beillesztve. Ha valaki az eredeti fényképet kéri eredeti nagyságban, akkor szóljon, és elküldöm. Ha valakinek egy adott kép nem tetszik, vagy sértő, akkor azt is ki tudom törölni.
 i

Első nap

Második nap

Harmadik nap

Negyedik nap

Választható bejegyzések

A következő bejegyzéscímek közül lehet választani.  Mindegyik címről el kellene készíteni legalább egy-egy posztot, viszont mindegyik csoportnak el kell készíteni legalább kettő bejegyzést. A bejegyzések 8-10 mondatosak legyenek!
Kérjük, hogy a táblázatba a nevetek mellé írjátok be az adott címeket, hogy ne legyen átfedés. Természetesen, ha valakinek egyéb ötlete volna, egyeztetés után feltöltheti.
A képek fel vannak töltve, közülük bőven lehet választani. Ha valaki videót szeretne linkelni, szóljon, mert sok videó is készült a négy nap alatt.

A következő témákról lehet beszámolót készíteni
 (szöveges és képes ):

• Gyula városnézés
• Nagyvárad városnézés
• Ismerkedős est Nagyszalontán
• Nagyszalonta városnézés
• Nagyszalontai magyar iskola bemutatása
• Arad városnézés
• Táncház
• Focizás
• Arany János verseny
• Csillagászat előadás
• Családlátogatás
• Sulidiszkó
• Élet a Szent Ferenc árvaházban
• Geocaching Erdélyben
• Istentisztelet és koszorúzás

Bemutatkozás

A nagyszalontai Arany János versenyre ezt a bemutatót készítette: Szobonya Katalin, Morvai Dániel, Nagy Balázs

Megérkeztünk

Február 28-án sikerült minden baj nélkül Erdélybe érkeznünk. Előtte Gyulán egy városnézésen vettünk részt, majd a határt átlépve Nagyváradra mentünk. Itt megnéztük a székesegyházat és a sétálóutcát. Nagyszalontára este 7-re érkeztünk meg, ahol nagy szeretettel fogadtak minket.

A táblázat működik!

Az egyik előző posztban arra kértünk benneteket, hogy írjátok be a gmailes címeteket egy táblázatba. Sajnos a táblázat nem volt megosztva közös munkára, de a technikai tévedés ki lett javítva. Aki még nem iratkozott fel, kérjük ne felejtse el!

Táblázat

Interjú Böjte Csabával

Az előadás során említett interjú megnézhető itt.
A szállásunkhoz kapcsolódó gyermekotthont ő alapította.

Előkészítő óra

A Határtalanul program keretében kötelező előzetes tájékoztató alkalomra került sor a gimnáziumban 2013. február 21-én a 7-9. órában. Szedmák Ágnes tanárnő gyakorlati részleteket mondott el a diákoknak, Guba András tanár úr kulturális és földrajzi előadást tartott Erdélyről, végül Fábián Bertalan igazgató úr a különböző iskolatípusokról és Nagyszalontáról mesélt. Az alkalomról készült képek megtekinthetők az alábbi galériában.

Előzetes kérdőív a kiránduláshoz kapcsolódóan

A kérdőívet kitöltve 2013. február 26-ig küldjétek be!
kérdőív

Tájékoztató levél szülőknek

A programmal kapcsolatban fontos részleteket olvashatnak el a résztvevők illetve szüleik.
Tájékoztató levél

A blog használata

Hogyan töltsek fel posztokat?
Hogyan osszak meg filmeket?
Lehet kommentelni?

Ezekre a kérdésekre választ kaphatsz, ha a következő leírást elolvasod.
Blogszerkesztés- leírás

Közreműködés a blog szerkesztésében

1. Ha nincs gmailes címed, regisztrálj egy gmailes fiókot! www.gmail.com
2. Az alábbi táblázatba írd be a gmailes címedet!
 Táblázat
3. Ha kapsz egy közreműködésre való felkérést a postaládádban, akkor jelezz vissza!
4. Vegyél részt a szerkesztésben! ( A következő posztban leírást találsz a blog szerkesztéséhez.)

Kezdő előadás